Települési Értéktár Bizottság
Péteri Települési Értéktár Bizottság
M E G H Í V Ó
A Péteri Települési Értéktár Bizottság ülését 2016.november 24.-én (csütörtök)
10 órára összehívom.
Mely ülésre ezúton tisztelettel meghívom.
Ülés helye: Földvári-Boér Elemér Művelődési Ház civil terem.
Napirend:
1, A bizottság munka módszerének kialakítása.
Feladatainak összehangolása az önkormányzat pályázati anyagával.
Rövid illetve hosszú távú munkatervének előkészítése.
2, A beérkezett értéktárba történő jelölések áttekintése, javaslat elkészítése az értéktárba való felvételre.
3, A bizottsági elnök helyettesének választása.
4 Egyebek
Péteri2016-11-17
Veszteg Ferenc sk.
biz.elnök.
A Bizottság tagjai:
Veszteg Ferenc elnök
Dr. Foltin Brunó tag
Fógel Mária tag
Püspök Erzsébet Katalin tag
Dr. Szászik Károly tag
A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3. § (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba. A hivatkozott jogszabály 3. §(5) bekezdésében foglaltak alapján a Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról az önkormányzatnak a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatni kell a Hungarikum Bizottságot és a Pest Megyei Értéktár Bizottságot.
A magyar nemzeti értékekről és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet 3. § szerint: „(1) Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. Az értéktár bizottság a) legalább három tagból áll; b) munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; c) félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének. (2) Az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat - az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel - maga biztosítja.”
A nemzeti értékeket a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai - beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés - beleértve a kézműipart, kézművességet is - szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
Péteri közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott nemzeti érték felvételét Települési Értéktárba a polgármesternek címezve bárki írásban kezdeményezheti.
A javaslatot a kormányrendelet 1. melléklete szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón benyújtani.
A javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a javaslattevő adatait,
b) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait,
c) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját,
d) a Htv. 1. § (1) bekezdés i) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint
e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.
(A Htv. 1.§ (1) bekezdés i) pontja: nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról)
Péteri nemzeti értékekben gazdag település és a nemzeti értéktár kiváló alkalom arra, hogy ezt szervezett formában tárjuk a széles közönség elé. A péteri nemzeti értékek katalogizálása a Péteri Települési Értéktár Bizottság feladata.
A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3. § (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba. A hivatkozott jogszabály 3. §(5) bekezdésében foglaltak alapján a Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról az önkormányzatnak a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatni kell a Hungarikum Bizottságot és a Pest Megyei Értéktár Bizottságot.
A magyar nemzeti értékekről és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet 3. § szerint: „(1) Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. Az értéktár bizottság a) legalább három tagból áll; b) munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; c) félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének. (2) Az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat - az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel - maga biztosítja.”
A nemzeti értékeket a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai - beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés - beleértve a kézműipart, kézművességet is - szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
Péteri közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott nemzeti érték felvételét Települési Értéktárba a polgármesternek címezve bárki írásban kezdeményezheti.
A javaslatot a kormányrendelet 1. melléklete szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón benyújtani.
A javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a javaslattevő adatait,
b) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait,
c) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját,
d) a Htv. 1. § (1) bekezdés i) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint
e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.
(A Htv. 1.§ (1) bekezdés i) pontja: nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról)
Péteri nemzeti értékekben gazdag település és a nemzeti értéktár kiváló alkalom arra, hogy ezt szervezett formában tárjuk a széles közönség elé. A péteri nemzeti értékek katalogizálása a Péteri Települési Értéktár Bizottság feladata.